Programajánló
Ismerje meg a festői szépségű Vály-völgyet és környékét
A
Vály-völgy Gömör megye máig egyik legvonzóbb, de talán kevésbé ismert s
látogatott vidéke. Ennek egyik oka a völgy sajátos földrajzi fekvése.
Gömör más patak és folyóvölgyein – a Rima, a Balog, a Túroc vagy a Sajó
völgyén könnyen eljutunk a Szepes-Gömöri Érchegység falvaiba, városaiba,
a Vály-völgyön végigfutó Kálosa-patak viszont egy északról
hegykoszorúval körülvett amfiteátrumszerű katlanba vezet. Gaál Lajos a
völgy földtanának és természeti földrajzának áttekintésekor fogalmazta
meg, hogy ez a zártság nagyban hozzájárul a kistáj rendkívül gazdag
történelmi múltjához, sokrétű művelődéstörténeti hagyományához,
sajátságos vonásokkal átszőtt paraszti kultúrájának kialakulásához.
Ugyanakkor a völgy délkeleti nyitottsága, valamint településeinek
közelsége a főbb közlekedési vonalakhoz (Rimaszombat-Tornalja-Rozsnyó;
Tornalja-Putnok-Miskolc) lehetővé tette, hogy lakosai aktívan be
tudjanak kapcsolódni a szélesebb tájegység kulturális és politikai
életébe, így jeles szülötteket tudhat magáénak. A Vály-völgyének ma négy
települése van: Felsővály, Alsóvály, Gömörmihályfalva, Kálosa, a
Vály-völgyi Mikrorégióhoz még csatlakozott Füge és Baraca.
FELSŐVÁLY
A
település a 13. században nemesi faluként keletkezett. 1332-ben a pápai
tizedjegyzék "Val", más forrás szerint 1375-ben "Wal" alakban említik.
Református temploma eredetileg 15. századi, mai formájában 1622-ben
épült, belsejében fából készült, festéssel díszített empórium, padok és
mennyezet látható. Fa haranglába szintén 17. századi. A községben
született 1765. szeptember 30-án Vályi Nagy Ferenc református lelkész,
egyházi író és költő. Itt született 1843-ban és hunyt el 1904-ben Kupai
Dénes református lelkész, egyházi író. A faluból megközelíthető
Desko-vára, a szikla tetején a középkorban létesítettek erőd, és a
Lyukas-kő bemutatóhely. A templomkertben a szabadságharc tiszteletére
2008-ban állítottak kopjfát, melynek felirata Szigeti Ferenc
költeményének két versszaka: Minden magyar gyermekszívbe/ Két szót
véssetek / Az egyik szó hit, / a másik hazaszeretet. // Írjátok ezt be a
szívbe / Jókor, idején, / Mert sok emberszív erre már / Később
kőkemény. Faragta: Miklós Zoltán helyi lakos.
Vályi András
következőket jegyzi le: "Alsó, és Felső Vály. Magyar faluk Gömör Várm.
földes Uraik több Urak, lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszenek
Sankfalvának szomszédságában, mellynek filiáji; földgyeik közép
termékenységűek, piatzok 3, és 4 mértföldnyire van." Fényes Elektől
következőket tudjuk meg: "Felső-Vály, magyar falu, Gömör vmegyében,
Bikkszöggel van összekapcsolva. Itt van a Vály völgyi egyesült
egyházaknak hihető a csehek idejében épült régi templomjok; mind ennek,
mind pedig a paplaknak jó karbani tartása tekintetéből nagy gond szokott
fordíttatni Bodon Antal főfelügyelő által. A lakosok száma 522-re megy,
ezek közül: 500 reformatus, 16 kath., és 6 evang. Mindnyájan tisztán
beszélnek magyarul. Ezek, ugy a több Vály völgyi helységbeliek a
gyümölcs termesztésnek kedvelői, több helyeken a szántóföldeken is látni
jó izű gyümölcscsel rakott fákat. A közbirtok áll 7 4/8 majorsági
telekből, 1 házas és 15 házatlan zsellérből, 40 kapás szőlőből, 912
holdat tevő erdeje, a csaknem annyi birtokosok rendetlen pusztitásátóli
megóvását egyedül csak Bodon Antal urnak köszönheti. Mindent egyre
megtermő 600 köblös szántófölde és 80 hold rétje van. Bírják a künlakó
birtokosokon kívül Nagy, Bodon, Balajti, Óvári, Szivos, Katona, Vincze,
Herényi, Kalas, Beke, Kálmánczi, Vályi családok."
Forrás:https://www.szozat.org